Ez most villámgyors. Elmentünk tegnap személyi igazolványt csináltatni a gyermeknek. Szükséges hozzá minden szülő. Nézem a neten, milyen iratok kellenek, anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, útlevél, ha van neki. Apja bringával megy, mi a gyermekkel gyalog. Már kiment az ajtón a bringát előszedni, mikor egyszer csak dúlt arccal visszaront, hogy mit kell vinni az okmányirodába. Hát, mondom, az útleveledet, nyilván ( nem magyar állampolgár, nincs személyije). Tök mérges, hogyaszondja, mert én nem mondtam neki ezt, mert én soha semmit nem mondok! Hát bakker, 54 évesen nem totál egyértelmű, hogy egy hivatalba, ha megy aláírni valamit, akkor igazolnia kell a személyazonosságát? Tényleg mondanom kellett volna?? Én a neten nem azt néztem meg, hogy én mit vigyek, hanem, hogy a kiskorúnak mit kell vinni az első személyi kiállításához. Valszeg a Nem nyerhetsz! elv alapján, ha mondom, akkor az lett volna a baj, hogy ne nézzem hülyének, tudja magától is. Vagy nem tudom. Mindig eltévesztem a jó irányt...